2014. november 17., hétfő
2014. november 16., vasárnap
2014. november 15., szombat
Original 1950's Rockabilly songs plus Pin-up artwork
Original 1950's Rockabilly songs plus Pin-up artwork
2014. november 1., szombat
HALLOWEEN
Jack, vagyis a lámpás története:
Halloween szimbóluma,
hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely
eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz
szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek,
hogy azok hazatalálhassanak.
Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám
tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is
megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy
hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az
ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a
fáról. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, miután
az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a
mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a
pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá,
amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó
fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább vak sötétben ne kelljen
kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest egy kivájt
fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával
a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak
időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt
nekik) és a világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált.
Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
Halottak napja,Mindenszentek
MINDENSZENTEK NAPJA (NOVEMBER 1.) ÉS HALOTTAK NAPJA (NOVEMBER 2.)
Mindenszentek
és a halottak napja a halottakra való emlékezés ünnepe. Mindenszentek
napja azoknak a szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem
emlékezik meg. A 9. század óta kötelező ünnep. A katolikus egyház
tanítása szerint ezen a napon az élő és az elhalt hívek titokzatos
közösséget alkotnak.
A 20. században a halottak napja előestéje,
vigíliája lett. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak
hetének nevezik. E napon ma is szokás a halottak emlékezetére a sírok
megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása. A néphit szerint
ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra
is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. A bukovinai
magyarok sütnek, főznek és kiviszik az ennivalót a temetőbe, ott
elosztogatják. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak
otthon. Az Ipoly menti falvakban aki nem tud temetőbe menni, otthon
gyújt gyertyát. Régebben figyelték, kinek ég el hamarabb a gyertyája,
mert a hiedelem szerint az hal meg előbb a családban. A szegedi tájon
mindönszentök kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a
temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a
család halottairól. Csallóközben is az ezen a napon sütött kalácsot
osztották szét a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között,
nehogy a halottak hazalátogassanak. Jászdózsán miközben a temetőben
gyertyát égettek, odahaza is égve hagyták a lámpát, hogy a halottak
széjjel tudjanak nézni. Úgy vélték : "Míg a harang szól, a halottak
otthon vannak."
Mindenszentekhez gazdasági hagyományok is fűződnek.
Csépán ilyenkor szorultak be az állatok - a gulya, a csürhe, a ménes és a
csorda.
Mindenszentek és halottak napja közötti éjszakán (a magyar
nyelvterületen többfelé karácsony éjjelén) a néphit szerint a templomban
a halottak miséznek. A hiedelemtörténetek szerint a harangszó vagy
világítás nyomán véletlenül a templomba tévedő ember észreveszi, hogy
ott a halottak miséznek. Menekülni próbál, de a halottak letépik a
ruháját, vagy a hátrahagyott ruhadarabját szaggatják össze. Az illető
hamarosan meghal, mert az élőnek nem szabad a holtat meglátnia.
Halottak
napján megvendégelik a szegényeket és a koldusokat. A Gyimes-völgyben
így mondták: "Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat, odaadjuk avval,
hogy a hóttaké." Ipolyhídvégen (Hont vármegye) halottak napján a közeli
rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, majd kimenteka temetőbe és gyertyát gyújtottak az elhunytak tiszteletére.
Ezen
a napon tiltották a munkát, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát.
Tiltották a mosást, mert attól féltek, hogy akkor a hazajáró halott
vízben állna. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat.
Szlavóniában nem végeztek semmilyen földmunkát, nehogy kelésesek
legyenek.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)