| Születési neve | Klopfer Regina |
| Született | 1903. február 5.
Budapest
|
| Elhunyt | 1991. február 17. (88 évesen)
Palm Springs, Kalifornia
|
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | színésznő, opera-énekesnő |
2014. október 31., péntek
Gitta Alpar
Latabár Kálmán
| Művésznév | Latyi |
| Született | 1902. november 24.
|
| Elhunyt | 1970. január 11. (67 évesen)
|
| Házastársa | Walter Katalin |
| Pályafutása | |
Aktív évek |
1922-1970 |
| Díjai | |
Kossuth-díj |
1950 |
Kiváló művész |
1953 |
Érdemes művész |
1950 |
Karády Katalin
 |
Karády, a vamp, az új szexszimbólumKarády hét filmben játszik együtt Jávor Pállal, és általában mindketten ugyanazt a karaktert formálják meg a szerelmi történetekben. A sorban az első a "Halálos tavasz", ahol Karády a megközelíthetetlen démont, a végzet asszonyát alakítja, aki romlásba, pusztulásba viszi a vele kapcsolatba kerülő férfiembert. Később is ezt a sémát hordozzák filmjeikben nagyjából, "a már bevált recepten ne változtass" elv kiszolgálását várják mindkettejüktől a film gyártói. (Egyszer az nagy kasszasikert eredményezett, hoz majd ez is a konyhára...) Ám Karádynak már az első filmfőszerepe átütő erejű módon formálja át a nézőkben addig kialakított nőképet. Lélegzetelállítóan hat akkoriban ebben, az első filmjében egy jelenet. Szimbólummá lesz.Jávor ül a zongoránál, és elhangzik a legendássá lett "Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte..." kezdetű dal, és az erotikától túlfűtött hangulatban, a tánc során Karády fokozatosan leveti ruháit, amit a főhős, Jávor, a zongorán hagyott mézeskalács szív tükréből lát... persze Karády fel is öltözik a szám végére, a cenzúra, és a kor ízlésének megfelelően. Ám ez a filmbeli jelenet megváltoztatja a hagyományos nőideál hazai megkövesedett eszméit. A korábbi magyar filmgyártásban kialakuló kissé tudatlan és ártatlan, picit vagány babanő (Ágai Irén, Haraszti Mici, Bársony Rózsi, Perczel Zita) vagy az esetlen, enyhén lompos, magával, külsejével, megjelenésével keveset törődő, kissé molettke, süteményfaló, cseverészgető strapanő (Gombaszögi Ella) -eszménykép egy szemvillanás alatt törik össze, mint egy régi tükör. A népieskedő, konyha falára kiszegezett, házi áldásos hímzett falvédők magyar asszonyideálja - ami valljuk be, inkább a giccs világának, az ipari-álnépművészeti világ utolsó száz évének kreálmánya, semmint a magyar paraszti világ sajátja (legfeljebb csak hasonlít rá...) - is semmissé válik egy filmsiker kapcsán. A nyugati világ ezt a típusú élményt már jóval korábban átéli, a hazai mozilátogatók is fokozatosan zárkóznak fel a modern nő eszményképének körülírásában, ám az első apró bubifrizurás "forradalmak" után ebben a folyamatban Karády személye egy komoly mérföldkő. Szexszimbólum lesz, és egyfajta, addig csak álomképekben létező nőideált varázsol hús-vér formában a nézők elé. Az önálló modern nő, aki megáll a lábán, nem kér a férfiak pátyolgatásából, a vonzerejével és eszével is érvényesülni tudó femina eladdig idegen a magyar filmgyártásban, és igazából egy jó szakember, Karády menedzsere, Egyed Zoltán teremti meg, a hollywoodi sztárok mintájára. Karády nadrágkosztümben jelenik meg például; kalapkölteményekkel, kosztümökkel számos filmjében jelezve, hogy a maszkulin és feminin jegyek egyaránt egy testben is képesek megjelenni. Sokan mindet erkölcstelennek bélyegzik, számosan felszólalnak hivatalos helyeken is (még a parlamentben is kérdéssé lesz!). A "magyar lélektől idegen az ilyen és ehhez hasonló dolog" - mondják rá azok, akik legszívesebben visszaparentálnák a főzőkanalak és befőttek úrnőivé téve ismét asszonyainkat, akikről még a műdal is azt tartja illendőnek, hogy verve jó... |
Marilyn Monroe
Marilyn Monroe
Norma Jeane Mortensonként született Los Angelesben, de az édesanyja első férje után Norma Jeane Baker néven ismert. Gyermekkorát nevelőszülőknél és intézetben töltötte. Apját nem ismerte, anyja elmegyógyintézetbe került Norma ötéves korában. 16 évesen otthagyta a gimnáziumot és férjhez ment. 1944-ben egy hadianyaggyárban dolgozott betanított munkásként, amikor a hadsereg egyik fotósa felfedezte, és nemsokára modell lett.
Dienes Andorral (Andre de Dienes) 1945-ben ismerkedett meg, mikor Dienes művészi aktfotóhoz megfelelő modellt keresett. Emile Snively "Blue Book" modellügynökségén keresztül találkozott a tizenkilenc éves csinos lánnyal, Norma Jean Bakerrel (addigra már elvált James Doughertytől), aki ezzel élete első modell munkáját kapta meg. Dienes öt héten keresztül fotózta, beutazták együtt fél Kaliforniát és házasságot terveztek. Az itt készült képek egyike a Parade címlapján jelent meg, ami elindította Marylin Monroet a siker útján.
1948-ban a 20th Century Fox szerződtette kisebb szerepekre. Ekkor festette szőkére a haját és változtatta meg a nevét. Pályafutására rányomta bélyegét a szexbomba-image. Sokszor próbált olyan szerepekhez jutni, amelyekben megmutathatná színészi képességeit is, de sem a filmgyártók, sem a közönség nem óhajtotta őt másnak látni. Monroe karrierje erotikus vonzerejére építkezett. 1950-ben a Mindent Éváról című Joseph L. Mankiewicz filmben tűnt fel egy epizódszerep erejéig. Első ismertebb filmje a Aszfaltdzsungel volt, de nemzetközi hírnevet a Niagara című filmmel szerzett. Marilyn Monroe a szexistennő trónjára emelkedett ezzel a szereppel. Ragyogó szőkeségével, szabályos arcával, nőies idomaival az „Igazi nőt” imádták benne.
1953-ban az első Playboy címlapján szerepelt. 1955-ben az Actor's Stúdió színiiskola tagja lett. Monroe magánéletét is szívesen célba vette a sajtó. Arthur Miller íróval kötött házasságát folyamatosan tudósították 1956–1961 között, csakúgy, mint John F. Kennedyvel és öccsével, Roberttel való viszonyát is. Sokak azt állítják, öngyilkos lett. Egyesek bizonyítékot vélnek felfedezni arra, hogy gyilkosságot követtek el ellene (állítólag nagy mennyiségű Nembutal beöntést kapott[1], ezt azonban több kutatás is megcáfolta). Képei még mindig mindenhol megtalálhatók, mítosza nem halványodott.
2014. október 30., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)